Főmenü:
A sakkjáték iskolája -
Szerző: Molnár Béla nemzetközi mester
(Előzetes a könyvből)
A kezdetekről
A sakk egy különleges játék. Szabályait néhány óra alatt elsajátíthatod és meglehet, hogy egy élet kell hozzá hogy mesterré válj benne. Minél többet ismersz meg belőle annál inkább feltárul előtted ennek a csodálatos játéknak a szépsége és bonyolult összefüggései. Egy kezdő játékos számára a legnagyobb nehézséget a tájékozódás jelenti, tájékozódás a sakktáblán a tervek, stratégiák világában és az ehhez segítséget nyújtó mára már tengernyi könyv és egyéb edzésanyag között. Mihez is nyúljon először, hogyan fogjon hozzá a sakkjáték módszeres, a későbbi ismeretekhez kellő alapot nyújtó és nem utolsósorban „eredményes sakkszemlélet” elsajátításához.
Mivel kezdjük a sakktanulást ha már a szabályokkal tisztában vagyunk? Milyen megnyitásokat játszunk? Mennyit foglalkozzunk végjátékkal? Hogyan sakkozzunk? Támadjunk mint Aljechin, Tal vagy Kaszparov, vagy védekezzünk mint a legendás Petroszján? Egy seregnyi kérdés adódok mindjárt a kezdeteknél, amelyekre még a szakemberektől is homlokegyenest eltérő válaszokat kaphatunk. Akár a sakktáblán a küzdelem során szükségünk van egy stratégiára, egy jó stratégiára.
Taktika vagy pozíciójáték
A játékvezetés alapelveinek ismerete, a taktikai eszközök és a stratégiai módszerek elsajátítása, gyakorlatban történő eredményes használata, valamint a sakkozó személyes lelki alkatának együttese határozza meg a játékerőt, az eredményességet. Különböző életkorban és különböző szinteken természetesen a fenti alkotóelemek más-
A könyvről
Egy játékos fejlesztése során, különösen ha egy fiatalról van szó, tekintettel kell lennünk az életkori és gondolkodásbeli fejlettségére, hogy számára érthető és sikerélményt jelentő módon tudjuk az ismeretátadást megoldani. A példák tekintetében a könyv a klasszikus felosztási elvet követve az egyszerűbbtől halad a bonyolultabb, összetettebb problémák felé, mind a témakörökben bemutatott példák, mind pedig a gyakorló feladatok kiválasztása, sorrendje során. Könyvem első részében az alapvető kombinációs témákat tárgyalom, minden témakört egy kezdő és egy haladó feladatsor egészít ki, amely megoldása után képet kaphatunk a megértés szintjéről. Az oktatónak így lehetősége van, hogy az oktatási csoporton belül differenciáljon, az erősebb megoldókat is kellőképpen motiválja. Az ismeretek felmérését további tesztek segítik a könyvben amelyekkel különböző képességekben mutatott jártasságot is felmérhetjük, (fantázia, kreativitás, memória stb.) amelyek alapján sokoldalúbb képet alkothatunk a versenyzőnk sakkbeli képességeiről, a fejlesztés szükséges irányáról.
Tematika
Tapasztalatom szerint a kezdő sakkozó oktatása, fejlesztése három egymásra épülő szinten valósítható meg hatékonyan. Első könyvemben a taktikai látásmód és a változatszámítás képességének fejlesztését tűztem ki célul. A továbbiakban vázlatosan ismertetném a három könyv tartalmát és témakörét.
1. könyv: Kombinációs játék és változatszámítás
2. könyv: Stratégia ismeretek, a pozíció értékelésének szempontjai
3. köyv: Pozíciós alapelvek, a kiselőny érvényesítése
Ezeknek a fejlődési szinteknek, tapasztalatom szerint ebben a sorrendben kell megvalósulnia ahhoz, hogy azok kellőképpen egymásba épüljenek és megfelelő alapot adjanak a versenysakkozás fejlesztéséhez. Kombinációs játék Aligha vitatható, hogy a győzelem kivívásában eleinte a taktikai képességnek van a legnagyobb szerepe. Ezért a kezdő sakkozó számára a kombinációs játékban mutatott jártasság kell legyen az első lépés és az első kitűzendő cél. A taktikai mintázatok felismerésének képessége szerzett képesség, amelyet nagyszámú kombinációs motívum megfejtésével, gyakorlás útján sajátíthatunk el. A taktikai megoldások rendszeres tanulmányozása során a változatszámítás képessége fejlődni fog, gyakorlottabbá, módszeresebbé válik a sakkozó gondolkodása a konkrét helyzetekben, ami idő megtakarításban és gyors számolási képességben is jelentkezik. A nagyszámú feladatmegoldás egy ún. transzfer hatást gyakorol a sakkozó látásmódjára, fantáziájára. Egy idő után az elme ösztönösen keresi a hasonló képeket -
A taktikai vértezetlenség sok alacsonyabb minősítésű sakkozó hibája, lehet, hogy képzettek a megnyitásokban, de egy-
1. szint (1400 -
1. A taktikai témák és motívumok megismerése
2. Változat számítás képességének fejlesztése
Versenyzés
Ez ugyan nem tartozik a könyvünk szorosan vett témájához, mégis fontos feltétele a fejlődésnek. Itt lényeges szempont, hogy legalább a játszmák felében nálad erősebb ellenfelekkel szemben mérkőzz. Ez ugyan eleinte elkerülhetetlen vereségeket fog eredményezni, viszont alkalmad lesz, hogy a hiányosságaid stílusbeli fogyatékosságaiddal szembenézz, amelyek korrigálása a fejlődés fontos feltétele. Az erősebb ellenfelektől a játszmát követő elemzésben sokat tanulhatsz, saját meglátásaid összehasonlítása az ellenfél gondolataival sok tapasztalatot hoz majd a felszínre. A gyengébb játékosok ellen elszenvedett vereségnek ellenben nincsenek kézzelfogható pozitívumai, legfeljebb az alázatosabb játékhoz kaphatsz belőle leckét.
Stratégiai alapfogalmak
Amikor a kombinációs játék útvesztőiben már szert tettél némi tapasztalatra, akkor más szemlélet kérdései is egyre gyakrabban foglalkoztatnak majd. Ez a második könyv témakörét képező stratégia kérdései.
2. szint (1800 -
A stratégia az egész játszmára vonatkozó játéktervet jelenti, hogy miként építsük fel a részcélok teljesítésével a hadállásunkat.
A sakkstratégia megértéséhez szükséges megismerkednünk a játékot alkotó négy elemmel, amelyek:
1. Anyag (Haderő)
2. Idő (A terved megvalósításához szükséges lépések száma)
3. Aktivitás (Pozíciófölény)
4. Szerkezet (Gyalogállás)
Az anyag jelentősége könnyen érthető. Ha van egy tisztelőnyöm az ellenfél általában nehezen akadályozhatja, hogy érvényesítsem azt. Az anyagi előnyt megszerezheted az ellenfél hibájából, vagy egy ügyes kombináció segítségével. Ilyen lehet egy kettős támadás, elterelés, ráterelés, felfedés stb.
Az idő a játék során a tempókban (lépésekben) jelentkezik. Vannak időnyerő és idővesztő lépések. Az időnek más-
Aktivitás az anyag és idő sajátos keveréké alkotja. A figurák hatóereje a küzdelem során gyakran változik attól függően, hogy a döntő összecsapás szempontjából milyen pozíciót foglalnak el, illetve a hadállás szerkezetét (gyalogok pozíciója) tekintve mekkora mozgástérrel rendelkeznek. Így megkülönböztetünk, aktív (jó) és passzív (rosszul álló) tiszteket. Ez az aktivitásban mutatkozó különbség olyan mértékű is lehet amely eldönti a küzdelmet, illetve egy kisebb értékű figura erejét megnövelve (minőségi különbség) lehetővé teszi, hogy pl. egy jól álló futó vagy huszár képes ellensúlyozni a nagyobb értékű bástya hatóerejét. Az aktivitás lehet átmeneti vagy tartós, a rosszul álló figura pozíciója a játék során javulhat, a dinamikai tényezők elveszthetik jelentőségüket. Sok esetben azonban a támadó fél számára az aktivitás lehetőséget ad a döntő csapásra mielőtt a védekező rendezné sorait és az aktivitásban mutatkozó különbség anyagi előnyt vagy matt-
A dinamikus tényezők értékelése ezért jó sakkérzéket és tapasztalatot igénylő területe a sakkozásnak.A gyalogállás, a gyalogszerkezet jelentőségére a francia Philidor hívta fel a figyelmet elsőként, aki a pozíció játék úttörő mesterének számított. A gyalogállás jelentősége ma már alapvető ismeret a stratégia és pozíció játékban. A gyalogok mozgatása visszavonhatatlan változásokat eredményez a pozícióban, elhelyezkedésük a hadállás vázát alkotja, amely alapvetően meghatározhatja a hadállás jellegét (nyílt, félig-
Állásértékelés
A lépésről-
3.szint (1900 -
Pozíciójáték
Wilheim Steinitz lényegében megalkotta a pozíciós játék alapfogalmait, amely ötleteket Tarrasch némiképp módosítva az oktató kézikönyveiben máig érvényes formában rögzített. Bár egyes vélemények szerint Tarrasch ugyan nem értette meg teljes egészében a steinitzi felfogást, de legtöbb tételét átvette. A modern sakkszemlélet, a számítógépek és sakkprogramok fejlődése, a pozíciós játék módszereit sem hagyta érintetlenül. A különféle iskolák módszereit (dogmáit) a dinamikus állásértékelés nagyban átalakította, ma már a szerkezeti gyengeségek kapcsán még a gyengébb klubjátékosok is tudják, hogy az aktivitás képes kompenzálni az ilyen hosszútávú előnyt. Mindezek ellenére a pozíciós fogalmak megértése és beépítése a játékodba komolyabb erőfeszítést igényel ugyan, de a taktikai oldaladon is jelentős előrelépést jelent majd és játékerődben ugrásszerű növekedésre számíthatsz.
A pozíció játék alapelvei
1. Fejlődés. A megnyitás elsődleges feladata a fejlődés, ahol az időnek van a legnagyobb szerepe. Ha elmaradsz a fejlődésben, lényegében lehetőséget adsz az ellenfelednek, hogy megtámadjon.
2. Aktivitás. A figuráid hatékony elhelyezésére ügyelned kell, minél több pontot támadsz az ellenfél hadállásában, annál aktívabbak a tisztjeid. A saját gyalogja által elzárt futó, a táblaszélére szorult huszár a passzív figurafejlődés jellemző példája.
3. Centrum. A centrum ellenőrzése és birtoklása a legrégibb sakkelvek közül való, amely időközben sok értelmezésen ment keresztül. Tisztjeid mindegyike a leghatásosabban a tábla középső részén fejti ki a erejét és innét könnyebben dobható játékba a tábla bármelyik szárnyán. Ha birtokolod a centrumot, akkor automatikusan megszerzed a játék irányítását. A centrumfölény biztos előjele egy sikeres támadásnak.
4. Bizonytalan királyállás. A király a megnyitásban és a középjátékban sebezhető. A királyállás ezért az egyik leglényegesebb pozíciós tényező. Bár Steinitz mindig úgy vélte; a király erős báb, azért légy óvatos!
5. Mezőgyengeség. Mezőgyengeség alatt azokat a mezőket értjük, amelyeket nem tudunk gyaloggal megvédeni. Ezek a gyenge pontok belépési területet jelentenek ellenfeled figurái számára, itt biztonsággal tudnak felvonulni a hadállásodon belül, ami jelentős hátrány és gyakran előfutára egy készülő támadásnak.
6. A „lógó” és az „izolált” gyalogok. A gyalogszerkezet a pozíciójáték kulcsa, amely meghatározó jellemzője az egész küzdelemnek. Az elszigetelt gyalogokat nem támogatják védő gyalogok, ezért az ellenfél figurái ostromzár (blokád) alá vehetik. Az izolált gyalog tényleges gyengesége leginkább a végjátékban domborodik ki.
7. Vezérszárnyi gyalogtöbblet. Itt leginkább a távoli szabadgyalog kialakításának elvi lehetősége miatt esik szó a vezérszárnyi gyalogtöbblet kapcsán annak előnyéről, aminek talán egy kicsit eltúlzott jelentőséget tulajdonítanak a klasszikus pozíciós iskola hívei.
8. Nyílt vonal. A nyílt vonalat a bástyák felvonulási útvonala, amelynek a középjátékban rendkívül fontos szerepe van. Rengeteg játszmában volt meghatározó a hogy nyílt vonalat melyik oldal irányította. A támadás során a nyílt sorokat (3.-
9. Futópár. A futópár jelentőségét szigorúan túlértékelik, de a Klasszikus iskola korán belészeretett úgyhogy a pozíciós tan része lett. A modern könyvek már hangsúlyozzák, hogy a futópár előnye leginkább a kialakult pozíció függvénye. Talán joggal beszélhetnénk a huszárpár előnyéről is.
10. Az anyagi előny érvényesítésének problémái. Ha anyagi előnyöm van és nagyon nem nyúlok mellé, valamint nem hibázok súlyosat, elvileg „egészséges technika” mellett nyernem kell. Ez azonban gyakran nem is olyan egyszerű a védekezőnek vannak fegyverei amivel megnehezítheti vagy éppenséggel meghiúsíthatja az anyagi előnyünk kihasználását. Az elméleti döntetlenre való lebonyolítás, a patt, az örökös sakk vagy a pozíciós döntetlen elérése ezek közé a módszerek közé tartozik. A kiselőny érvényesítése tehát feltételezi ezeknek a buktatóknak az ismeretét.
A könyvemben leírtak saját edzői és versenyzői tapasztalatomból, tanulmányaimból merítettem, ezek tehát részben szubjektív így vitatható megállapításokat is tartalmaznak. Ami végül is nem feltétlenül baj, a kételkedés a sakkozó számára egyébként is kötelező alapállás. Mindemellett tény az is, hogy Greco és Ruy Lopez sakkművészetétől, Philidoron át, Steinitzen és Tarraschon keresztül, Capablanca és Aljechin remekeit csodálva, a sakkjáték western korát jelentő romantikusok csillogó taktikai csapásain nevelkedők és a pozíció játék fölényét a védekezés technikáját hirdetők között mindig is különböző nézeteket uralkodtak. Vitáik, elméleteik különbözősége és zászlóvivőik összecsapása jelentette a sakkelmélet fejlődésének alapjait, amelyek egy része máig változatlan és a sakk-